2009.11.06

A Gestalt típusú coachingnak, azon túl, hogy alapfelfogása rendszer szemléletű, van néhány sarkallatos alapelve. Közülük részletesebben a Gestalt ciklus coaching közbeni megjelenését szeretném kifejteni, egyúttal utalni az egyes fázisok során fellépő elakadásokra.

A Gestalt pszichológia és a coaching

A Gestalt pszichológia, mint alaklélektan alapjait még a múlt század elején Max WERTHEIMER (1880-1943) a mozgásészlelés tanulmányozásával alapozta meg. Egyértelműen bebizonyította, hogy már a megismerés kezdetén is az összbenyomás áll észlelésünk középpontjában, nem pedig egyedi érzeteink adódnak össze teljes képpé. A pszichológiai irányzat lényegi eleme, hogy a megismerés során az elemi részek kusza halmazát úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy „értelmezhető alak” jöjjön létre. Ennek a megközelítésnek nagyon fontos következménye, hogy mind a pszichológia irányzat, mind az ilyen alapon működő coaching vagy tanácsadás alapvetően rendszer szemléletű. Minden egyént, csoportot, szervezetet rendszerként kezel, s annak a környezetével való kölcsönhatását, kapcsolatát vizsgálja.

Hogyan is működik a Gestalt típusú megközelítés coaching közben?

Alapvetően a Gestalt típusú coachingnak, azon túl, hogy alapfelfogása rendszer szemléletű van néhány sarkallatos alapelve, amelyek közül néhányat kiemelnék a teljesség igénye nélkül:

  • a rendszer és környezete közötti kapcsolat hatékonyságának javítására törekszik,
  • itt és most történik, azaz jelenközpontú,
  • a Gestalt tapasztalati vagy élmény modellt (cycle of experience), azaz a Gestalt ciklust, mint egészséges folyamat modellt követi,
  • a változás paradoxona jellemzi (a változás akkor következik be, amikor valaki azzá válik ami, és nem, amikor az próbál lenni, ami nem” Arnold Beisser),
  • szelíden konfrontatív,
  • az ellenállást támogatja.

A fentiek közül részletesebben a Gestalt ciklus coaching közbeni megjelenését szeretném kifejteni, egyúttal utalni az egyes fázisok során fellépő elakadásokra.

A Gestalt ciklus (cycle of experience)

A Gestalt tapasztalati modellt, amely egy nagyon egyszerű átlátható folyamatot tükröz, s minden típusú rendszerre (egyén, csoport, szervezet stb) jól alkalmazható, a clevelandi Gestalt intézet dolgozta ki. (1. ábra)

A tapasztalati modell, illetve az egész folyamat ű fő elemre osztható és az egyes részek különböző energia állapotokkal jellemezhetőek. Gyakorlatilag az energiaszint emelkedése majd visszaesése az eredeti szintre, adja, adhatja a folyamat ciklikus jellegét. Ha az energia oldaláról közelítjük meg a folyamatot, akkor egy alacsony energiaszinten az érzékeléssel kezdődik minden. Az érzékszerveink segítségével befogadjuk az információt, amik ebben a fázisban még csak adatok. Amikor ezeknek az adatoknak jelentést adunk, értelmezzük őket, akkor megtörténik a tudatosítás. Ahhoz, hogy ennek hatására bármiféle akciót kezdeményezzünk először energiát /energiánkat kell mobilizálni, majd ezt követően jöhet az akció. A sikeres akció eredménye a kontaktust, ami ha valódi kontaktus, akkor tanulást, változást von maga után. A ciklus során egyértelműen az akció és kontaktus fázisokban a legmagasabb az energiaszint. Ha a kontaktus során, után sikerül is értelmezni/tudatosítani a történéseket (gestalti értelemben látjuk az alakot), akkor eljutunk a lezáráshoz, ami elengedhetetlenül szükséges, hogy elérjük az elégedettség érzését. Ekkor tud igazán elkezdeni csökkenni az energiaszint. A lezárás teszi lehetővé az „unfinished business” elkerülését és megszabadít attól, hogy hiányérzetünk maradjon. Az egyre csökkenő energiaszint innét már viszonylag egyszerűen vezet a visszavonuláshoz és a teljes ciklus befejezéséhez.

Természetesen ezt a ciklust álatlánosságban megtaláljuk, alkalmazzuk különböző rendszerekben, nemcsak a coaching során érhető tetten, hanem egyének, csoportok, szervezetek működésében is.

A Gestalt ciklus coaching közben

Tekintsünk egy klasszikus coaching ülést, és próbáljuk az egyes történéseket a tapasztalati modell alapján beazonosítani. Önmagában az, hogy az ügyfél és a coach találkoznak, már ez komplex rendszert eredményez, hiszen vehetjük az ügyfelet egy rendszernek, de ugyanúgy a coach önmagában is rendszer. Természetesen a találkozásból fakad, hogy ketten együtt is alkotnak egy rendszert. A továbbiakban az ügyfél-coach rendszert tekintsük a rendszernek, az ügyfelet magát, illetve a coachot magát, pedig egy-egy alrendszernek.

Melyik rendszerben is zajlik a fenti Gestalt ciklus? Tulajdonképpen mindegyikben. Hacsak a legérdekesebb és legkritikusabb részt tekintjük, a kontaktust, akkor kivel is kell, hogy az ügyfél kontaktusba kerüljön? Kézenfekvőnek tűnik a válasz, hogy elsősorban a coach-csal, hiszen azért is választott coachot, hogy ő segítsen neki bizonyos változások elérésében, felmerülő problémák leküzdésében. Ha jobban belegondolunk és elfogadjuk, hogy az ügyfél önmaga is egy alrendszer, akkor már nem is olyan furcsa, hogy az ügyfélnek saját magával is kontaktusba kell kerülnie. (Eddigi tapasztalataim alapján, amit coachként szereztem, azt gondolom, ez legalább olyan nehéz, mint a kontaktus megteremtése a coach-csal. Ugyanakkor, ha az ügyfél nem tud kontaktusba kerülni saját magával, akkor nagy valószínűséggel a coach-csal való kontaktus is elmarad.) Ez teszik ! És én annyit még hozzátennék, hogy a tapasztalataim alapján a coach-al való kontaktus eredménye lehet az, hogy az ügyfél magával is kontaktusba kerül. Igaz nem feltétlenül az ülésen…én úgy hiszem a változáshoz muszáj, hogy magunkkal kontaktusba kerüljünk. Természetesen a coach kontaktusa saját magával is nagyon lényeges, hisz ennek hiányában kevéssé lesz tisztában saját érzéseivel, észleléseivel és nehezen elképzelhető ilyen helyzetben az erős kapcsolat létrejötte a rendszer többi tagjával, a többi alrendszerrel. Már pedig ez lenne a coaching ülés egyik legfontosabb célja. Egy biztos, hogy a Gestalt modell alapján, a kontaktus esetén van a rendszernek energia maximuma. Ez természetesen előfordulhat akkor is, ha egyes alrendszerek esetleg alacsonyabb energiaszinten állnak, de nem ez a jellemző. Az igazán sikeres kontaktus akkor történik, ha a coach és ügyfél között megvan a kontaktus, és ezt megelőzően, vagy ezzel közel egyidőben az ügyfél is kontaktusba kerül önmagával. Ezeket a momentumokat a coach ülés során legtöbbször csend (hosszabb-rövidebb) övezi, vagy lassuló, halkuló beszéd jellemzi. Itt látszik igazán, hogy a találkozás a lényeges és nem a kommunikáció, az érzelmek találkozása válik elsődlegessé és nem az értelmek összekapcsolódása.

Érzékelés

De térjünk vissza a ciklus szisztematikus elemzéséhez. A coach elsődleges feladata nem a „mit mond az ügyfél” megértése, hanem a „hogyan mondja” és „miről beszél” detektálása. Az egész folyamat az érzékeléssel kezdődik. Nagyon fontos, hogy belépjünk a rendszerbe, és az érzékszervi úton észlelt adatokat tudjuk megosztani az ügyféllel. Különösen nehéz úgy visszajelezni, hogy ne adjunk értelmezést, s főleg ne mondjunk ítéletet. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a pillanatnyi érzéseinket meg tudjuk osztani. (A legtöbb esetben ez egy olyan visszajelzés, amit az ügyfél a mindennapok során nem kap meg, esetleg most szembesül ezekkel először szemtől szembe, illetve most van az a helyzet, amikor „nem tud elugrani” ezek elől.) Természetesen a szelektivitásnak nagy jelentősége van ebben a fázisban, hiszen nem tudunk és nem is akarhatunk mindent egyenlő mértékben az ügyféllel megosztani. Nem is lenne szerencsés, mert a jó szelektálás segíti egyértelműen a folyamat során a megfelelő Gestaltok meglátását. Ugyanakkor már ebben a fázisban is a ciklust akadályozó „elakadások” keletkezhetnek, ami itt elsősorban érzéketlenségben, bizonyos érzelmek, megnyilvánulások figyelmen kívül hagyásában nyilvánul meg.

Tudatosítás

Az érzékelések természetes velejárója, hogy értelmezést akarunk ezeknek adni. Nemcsak a coach, de sok esetben az ügyfél is. Ebben a fázisban minél több érzékelésnek tudunk értelmezést adni, annál jobb, annál könnyebb helyzetbe kerül a coach. A jó értelmezések elősegítik az ügyfél energiájának mobilizálását, s innét kezdve az ügyfél szinte maga elvégzi a „dolgát”.

(Ahogy már említettem a Gestalt ciklus tovább vitelét minden a fázisában számos tényező akadályozhatja, ezért aztán szükséges a coach további ténykedése is, ezért sem állhat fel egy jól sikerült tudatosítási fázis után.)

Tipikus elakadás lehet ebben a szakaszban a kitérés, amely többféleképpen megnyilvánulhat. A konfliktus elől való kitérés, mint a békés megoldás és kompromisszum keresés záloga, egyéb szakmai kérdésekben lehet jó megoldás, de a coaching helyzetben ez egyértelműen elakadás. A kitérés (deflection) egyébként egy általános védőeszköz mindennemű változás ellen. Ez garantál(hat)ja értékeink védelmét is, ugyanakkor egyértelműen akadályoz, amikor a rendszer és a változó környezet közötti kapcsolatot kellene hatékonyabbá tenni. Hasonló védelmi mechanizmus a benyelés. Saját kultúránkból természetszerűleg benyelünk dolgokat, ugyanakkor ezzel megakadályozzuk a többféle értelmezést, és gyengítjük a tudatosítás lépését.

Energia mobilizálás/Akció

A jó érzékelés és tudatosítás a legjobb előkészítése az energia mobilizálásának, hiszen ebből nyilvánvalóan adódnak az ügyfél kérdései:

Mit akarok tenni? Mik az opcióim? Mik lesznek a következmények? S ha erőlködés nélküli a „flow”, ha nem nehézkes a kommunikáció, ha hagyjuk az ügyfelet dolgozni, akkor szinte észrevétlenül emelkedik az energia a rendszerben, az ügyfélben és könnyedén juhatunk el a kontaktusig. Ugyanakkor ebben a fázisban az izgatottságnak az elkerülése, illetve az ebbe az irányba tett erőfeszítések, vagy a szorongás még kitéríthetik. Itt fontos, hogy ne a saját ötleteinket próbáljuk az ügyfélre rákényszeríteni akció gyanánt. Ezek elől az ügyfél könnyedén ki fog térni.

Kontaktus

A valódi kontaktus ennek a modellnek a leglényegesebb pontja. Ez az a pont, ahonnét tanultan, újabb értelmezéssel, bizonyosfokú elégedettséggel jövünk ki, ekkor van a valódi történés. Az előzőekben már szó volt róla, hogy itt nemcsak az ügyfél-coach kontaktusra, hanem az ügyfél és a coach sajátmagával létrehozott kontaktusára is gondolni kell. Annak ellenére, hogy a folyamat talán leglényegesebb eleme, ennek sikeres realizálása nagy mértékben az előző lépések minőségétől függ. (érzékelés-tudatosítás-energia mobilizálás). Tapasztalataim szerint a görcsös és a minden áron való kontaktus keresés nem vezet jó eredményre. Sokszor eredményesebbek vagyunk, ha „észre sem vesszük direkt módon” a kontaktust, s csak az ügyfél visszajelzéséből tudunk ennek sikeres voltára következtetni. A kontaktus lényeges része a tanulás és a változás folyamatának, egyben saját magunkról és a világról alkotott képünk változását is jelenti. (Az adatok itt nyernek új értelmezést.) Ha eljutottunk a kontaktusig, természetesen még itt is lehetnek elakadások, elsősorban a visszafojtás, vagy a kitérés az elégedettség elől. A visszafojtás legjobban érzékelhető megnyilvánulása a zárt testhelyzet. És ne feledjük: „…az emberek semmire sem vágynak jobban, mint egy jelentésteli kontaktusra, és semmit sem akarnak jobban megakadályozni…”

Lezárás/visszavonulás

Ahhoz, hogy teljes legyen a ciklus még két nagyon fontos lépés hiányzik. Sajnos általános gyakorlat, hogy napi életünkben ez a két lépés, nevezetesen a lezárás és a visszavonulás nagyon gyakran elmarad. Az eredmények elismerése, az ünneplés, a dolgok lezárása, illetve a tanulságok levonása, egyszerűen visszavonulás a történésből a legtöbb esetben elmarad, vagy csak tessék-lássék módon zajlik. A befejezésnek a hiánya, legyen az üzlet, beruházás, szerelmi kapcsolat rengeteg fölösleges terhet hagy a vállunkon, amit nagyon sokáig cipelhetünk. Szóval a lezárás a coaching folymatban már egy alacsonyabb energiaszinten történik, ennek ellenére végérvényesen itt tudatosulnak, itt tisztulnak le a dolgok. Ha ebben a fázisban megvan az „AHA élmény”, akkor mondható leginkább sikeresnek a folyamat. Itt a legnagyobb veszély, ha nem sikerül az adatoknak más jelentést adni, az ügyfél nem tudja/akarja a más jelentést magában tudatosítani.

A visszavonulás igazán a pihenés fázisa, a végső lelassulásé, itt érünk vissza az eredeti alacsony energiaszintünkre. A visszavonulás teszi lehetővé, hogy más téma, más terület felé forduljunk, illetve egy újabb ciklus elé nézzünk. A befejezés fázisában az egyik jellemző akadály lehet a sodródás.

Természetesen az elakadások, a blokkolások különböző fajtái, bármelyik fázisban előjöhetnek és eltéríthetik az egészséges folyamatot, de a coach egyik lényeges feladata, hogy ezeken segítse át az ügyfelét. A coach alapvetően nem a tartalomért, hanem a folyamatért, a tényleges fejlődési folyamatért kell, hogy felelős legyen. Azonban nem elég az egészséges folyamaton, a gestalt cikluson végig vinni, végig kísérni az ügyfelet, a lényeg az, hogy coaching ülés után az ügyfél mit visz magával. Nem az fontos mit mondtak neki, hanem igazán az, amit ő magával visz.

Irodalomjegyzék

  1. John Leary-Joyce, To be or not to be, A Getsalt Approach to Coaching Published in Coaching at Work, Volume 2 Issue 5, 200ű
  2. Dorothy E. Siminovitch, Ann M. Van Eron, The Pragmatics of Magic, The Work of Gestalt Coaching, OD Practioner Vol. 38. No 1. 2006.
  3. Erős Ilona, Bernd C. Leygraf, Racionalitás és varázslat a szervezetben, Néhány szó a Gestalt alapú tanácsadásról, Alkalmazott Pszichológia 2003
  4. Kieran Duignan, Coaching and Gestalt, The Enabling Coach